A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) és a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a sportegyesület (a továbbiakban: egyesület) alapszabályát:

 

I.

Az egyesület adatai

 

 

 

1.      Az egyesület neve: Füleki-Tó Szabadidő és Sporthorgász Klub Egyesület

 

2.      Az egyesület rövidített elnevezése: Füleki Sporthorgász Klub Egyesület

 

3.      Az egyesület székhelye: 6100 Kiskunfélegyháza, III.Körzet, 0328/150.hrsz.

 

4.       Az egyesület formája: sportegyesület, szabadidős és hobbitevékenység

 

5.      Az egyesületet alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

 

6.        Az egyesület honlapjának címe: http://korosiuti-horgaszto.iwk.hu

 

 

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

 

 

1.      Az egyesület célja:

         a) A horgászni szerető emberek egyesületbe történő össze fogása.

         b) A horgászat, a versenyhorgászat, horgászsport népszerűsítése és fejlesztése.

         c) Az Egyesületi tagság érdekeinek képviselete és védelme, valamint a kedvező horgászlehetőségek

 megteremtésének elősegítése.

          d) A természet védelme, kiemelten a horgászvíz és az abban található élővilág, valamint a vízpart

             tisztaságának megóvása.

 

2.        Az egyesület tevékenysége:

         a) A horgászsport működtetése, a horgászok részére a horgászati lehetőségek biztosításával hozzájárul a

             szabadidő kulturált eltöltéséhez.

         b) Gyermekhorgászat támogatása, fiatalok bevonása a horgász-sportba, a természet, a vízparti környezet

             védelmére való nevelésük. A gyermek és ifjúság horgászok ismereteik fejlesztése által a horgász és a

    versenysport utánpótlás megteremtése, ennek keretében: gyermek és ifjúsági táborokat, vetélkedőket,

    tanfolyamokat, előadásokat szervez és rendez.

         c) Elősegíti, hogy tagjai a horgászattal összefüggő törvényeket, jogszabályokat, előírásokat, egyéb

             rendelkezéseket, az országos és az egyesület horgászrend szabályait megismerjék,

 betartsák és betartassák.

         d) A tagság igény szerinti ellátása a horgászathoz szükséges okmányokkal.

 Állami horgászigazolvány kibocsátása az egyesületi tagok részére.

         e) Gyermek, ifjúsági és felnőtt horgász oktatása, nevelése, képzése, horgász-vizsgaszervezés,

             vizsgáztatása, ezért Vizsgabizottságot hoz létre.

         f) Horgászturizmus elősegítése érdekében horgászversenyeket, és egyéb szabadidős tevékenységet,

             (Pl.: lovagoltatást) , kulturális programot szervez és bonyolít le.

         g) Anyagi lehetőségei szerint horgásztanyákat létesít és tart fenn.

         h) Együttműködik hazai és külföldi horgász egyesületekkel.

         i) Biztosítja tagjainak a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket.

         j) Segíti a hatóságokat az orvhalászat és az orvhorgászat megelőzésében, leküzdésében.

            A vizek tisztaságának, megóvásában, a természet védelmében.

         k) Halőri csoportot működtet.

 

3.    A sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül. [Stv. 17.§ (1) bek. b) pont]

 

 

 

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

 

 

1.   Sportegyesület – az e törvényben megállapított eltérésekkel – az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (Ectv.) és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése./Stv. 16.§ (1)bek./

 

2.      Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

3.    A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató versenyző számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket. /Stv. 2.§(1)bek./

 

4.      A horgász egyesület a fentiekben meghatározott cél szerinti tevékenységeket folytatja és céljai megvalósítására, a gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységet nem veszélyezteti.

         /Ectv.17.§ (3) bek./

 

5.      Az egyesület a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a www.korosiuti-horgaszto.iwk.hu internetes honlapján, az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán biztosítja. Az éves beszámolót minden év június 15. napjáig

a www.korosiuti-horgaszto.iwk.hu internetes honlapján és az egyesület székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán közzéteszi. [Ectv. 37. § (3) bekezdés d.) pontja]

 

 

 

6.      Az egyesület tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára. [Ectv. 37. § (3) bekezdés c.) pont.

 

 

IV.

Tagdíj

 

 

1.      Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 5000,- Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 30. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján  megfizetni.

 

2.      Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 30. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

 

          V.

A tagság

 

 

1.      Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

 

2.      Továbbá egyesület tagja lehet, aki nem áll állami horgászjegy váltásának tilalma, illetve az egyesületi tagságot kizáró horgász- fegyelmi büntetés hatálya alatt.

 

3.      18 éves kor alatt törvényes képviselő (szülő) írásbeli beleegyezése szükséges.

 

 

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

 

 

1.      Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

 

2.      A horgász egyesület tagjairól a horgász egyesület tagnyilvántartást vezet.

             A tagnyilvántartás tartalmazza:

• a horgászegyesületi tag nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, személyi igazolvány számát, állami horgászjegyének számát, az esetleges fegyelmi történetét, a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját, továbbá azt, hogy mi a tagsági jogviszony megszűnésének az oka. A nyilvántartás tartalmazhatja a tag telefonszámát, e-mail címét is.
• A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

 

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

 

1.      A tagsági jogviszony megszűnik:

         a./ A tag kilépésével.

         b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

 

 

2.      A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

 

 

3.      Elhalálozás esetén a már befizetett tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetők. Elhalálozás esetén az egyesület elnöksége, egyéni elbírálás alapján méltányosságból, az elhunyt egyenes ágbeli rokona által benyújtott kérelemre, a már befizetett díjak időarányos részét visszatérítheti az örökös(ök) részére.

 

 

4.      Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

         A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

 

 

5.      A tagság kizárást, a tagsági jogra méltatlanná válás oka lehet anyagi természetű

         és lehet erkölcsi.

           a)   Anyagi természetű pl.: a visszaeső bizonyított hallopás, jogtalan eltulajdonítás, 

                vagy ebben segédkezés, felbújtás, tiltott eszközökkel való horgászás, vagy az

                egyesület részére mértékadó, szándékos kár okozása.

b)   A méltatlanság erkölcsi megítéléssel akkor következhet be, ha az egyesület tagja

      az egyesületnek rossz hírét kelti, ha az egyesület vezetőit megrágalmazza, ha

      hitelrontást okoz, ha rosszhiszeműen rémhírt kelt.

 

 

6.     A kizárási eljárást bármely tag kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az  érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

 

         VIII.

A tagok jogai

 

 

1.      A horgász egyesület tagja jogosult:

         a./ az egyesület tevékenységében részt venni

         b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

         c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

         d./ az egyesület irataiba betekintetni

         e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

f,/ az egyesület útján állami horgászjegyet igényelni, ennek birtokában a víz használójától területi engedélyt, vagy éves területi engedélyt váltani, és abban feltüntetett vízterületen horgászni.

g./ az egyesület által fenntartott horgásztavat, horgásztanyákat, horgászfelszereléseket igénybe veheti.

h./ a horgász egyesület által rendezett tanfolyamon, előadásokon, horgászversenyeken és más rendezvényeken részt vehet.

 

 

2.      A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

       

3.       A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

         Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

         A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

         A tag az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felel.

 

         4.       Éves területi engedélyt, csak az egyesület tagja válthat.

                   A tagsági díj mértékéről a Közgyűlés dönt.

 

 

IX.

A tagok kötelezettségei

 

 

1.      Az egyesület tagja:

         a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület 

              tevékenységét.

         b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

                   c./A horgász egyesület tagja egyszeri halasítási díjat éves területi jegy váltása

                      esetén fizet.

                      Új tagnak kell tekinteni a korábban törölt, vagy fegyelmi büntetésként, 

                       meghatározott időre kizárt tagot is, aki ismét felvételét kéri.

         d./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak

              reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

         e./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az

              elnökséghez bejelenteni.

                   f)   A horgászatra vonatkozó jogszabályokat, az Országos Horgászrendet, illetve

                        az egyesület vízterületén érvényes korlátozó intézkedéseket megtartani, és

                        másokkal megtartatni.

         g)  Az észlelt szabálysértő cselekményeket az elnökséggel vagy a felügyelő

               bizottsággal, tógazdával azonnal közölni kell, és segítséget nyújtani.

         h)  A vizek és a part tisztasága felett őrködni, az esetleges rendellenes

              tapasztalatokat az egyesület tisztségviselőjével azonnal közölni.

         i) Köteles biztosítani a halállomány és más hasznosvizi növények,

             part menti flóra és fauna védelmét.

         j)   A fogási naplót az előírás szerint pontosan vezetni, leadni.

        

        

X.

Az egyesület szervei

 

 1.       Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

 

A Közgyűlés

 

2.      A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.

          A közgyűlés ülései nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott

          esetekben korlátozható.

 

3.      A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

 

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

 

 

4.       A közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.  [Stv. 17.§ (1) bek. a) pont]

 

 

5.       A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

          Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

 

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

 

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 

          A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

     Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

 

6.      Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

7.      A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

 

8.       A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

 

9.       A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

 

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

 a) az egyesület nevét és székhelyét;

b) a közgyűlés helyét és idejét;

c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;

d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól  tartózkodók számát.

 

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

 

10.     A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

 

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)    aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)    aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)     aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

11.     A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

12.     A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

.

Elnökség

 

 

13.    Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

14.    Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

         A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.

 

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

15.    Az elnök gondoskodik a halgazdálkodással, horgászattal összefüggő jogszabályok, szabályzatok, valamint a horgász egyesület közgyűlése által hozott határozatok végrehajtásáról.

 

16.    Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

 

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

          A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

 

18.    Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./   az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./   a tag felvételéről való döntés.

m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a

    hatáskörébe utal

 

19.      Az elnökség ülései nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

          Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény)

 

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

 

20.   Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

 

         A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)    aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)    aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

          f)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

21.     Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

 

X.

Megszűnés, törlés a nyilvántartásból

 

 

1.     A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.  [Stv. 17.§ (6) bek.]

 

2.    A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a a sportpolitikáért felelős miniszter igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült. [Stv. 17.§ (7) bek.]

 

XI.

Záró rendelkezések

 

 

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.),  a sportról szóló 2004. évi I. törvény, és az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

 

 

Kelt:Kiskunfélegyháza, 2023. január